A Deschler & Sohn cég évtizedekig kiemelkedő volt a kreativitás és tervezés terén. A fotón egyik korabeli reklámanyaguk látható.
1.1. A kezdet
Először el kellett készíteni egy piszkozatot, vázlatot, hiszen minden kitüntetés története egy rajzasztalon kezdődik.
1.2.Kreatív részleg / stúdió
A képen egy sokoldalú üzemvezető menedzser, Guido Weber (aki másrészről szobrász és ötvös is volt) látható miközben az egyik modellen dolgozik. A rajzolt vázlatot átalakították nagyított háromdimenziós modellé.
1.3. A vázlat
A Deschler első osztályának piszkozata, ahol remekül látható a híres „körhármas” dátumváltozat (1939).
2.1. A nyomóprés szerszámai
A gyártás első fázisa a szerszámok elkészítése, amely az acél előgyártmányok feldolgozásával kezdődik. A fűrészlap felett a hűtőemulzió adagolója látható, ezzel védik a munkadarabot a túlhevüléstől.
2.2. Préselő szerszám
Az acél előforma levágását a préselő szerszám esztergálása követi wolfram-karbid pengével.
2.3. Betekintés a vésőműhelybe
A pontos szem és a biztos kéz elengedhetetlen előfeltételei a véső szakmának. A műhely környezetének magas színvonalú megvilágítással kell rendelkeznie.
2.4. Világítás és berendezés
A nagy tetőablakok nem csak stíluselemek hanem egyenlő fényforrást biztosítanak, lehetőleg északi fényt. A háttérben a szakember a híres Deckel cég által készített másoló és gravírozó gépen dolgozik.
2.5. A szerszám elkészítése azaz a vésés
A rögzített szerszámot nagy odafigyeléssel vésik. A kézügyesség különös fontosságú ezekben a gyártási fázisokban.
2.6. A részletek kidolgozása
A pontosság és a tévedhetetlen szem elengedhetetlen ahhoz hogy a kétdimenziós vázlat háromdimenziós acélnegatívvá váljon.
A mester az utolsó simításokat végzi a szerszámon. A jobb oldali képen a Deschler & Sohn társtulajdonosa, Heinrich Kainz úr látható ahogy felügyeli a zárófolyamatokat.
Akkoriban még igaz volt a mondás: "A gép soha nem helyettesítheti az embert".
2.7. Az ellendarabok
Az elkészült verőtő segítségével kialakítják az ellendarabot.
A belső részt szalagfűrésszel vágják ki. A fényképen egy finom acélforgács elszívó is látható.
A darabot kézzel finoman megmunkálják, emiatt a szerszámnak ezt a részét meg kell keményíteni (meg kell edzeni).
2.8. Az ellendarabok ellenállóvá tétele azaz az edzés
Az eszközt egy elektromos kemencében 800 és 1000 C◦ között edzik meg. A folyamatnak negatív hatásai vannak a darab minőségére de a Deschler & Sohn cég a legmodernebb rendszereket használta, ami egy újabb oka annak hogy a vállalat híres a magas minőségű szerszámairól.
2.9. A szerszámkészítés utolsó fázisa
A fém alkatrészek megmunkálásakor az utólagos hőkezelés olyan rétegek képződését eredményezi amelyeket először áztatással távolítanak el általában kénsavban. Sósavval, kénsavval és salétromsavval végzett további tisztítást követően a felület alkalmas lesz további technológiákra. Ezt a folyamatot mindig a fürdetőben hajtják végre.
2.10. Az elkészült szerszámok
A képen a préselő szerszámok teljes arzenálját láthatjuk:
-vágószerszám és tábla a nyersanyag előállításához és sorjázásához
-öntőformák és lyukasztó szerszámok az előlap és hátlap számára
Végre kezdődhet a gyártás !
3.1. A vasmag
A mag gyártás alapanyaga lemez, amely egyenesen a hengerműből érkezik.
Rendszerint 2,5mm vastagságú.
A fotón: a feldolgozás előtt a nyersanyagot még egyszer ellenőrzik.
3.2. Csíkozás
A lemezt fűrészgéppel vágják a megfelelő méretű csíkokra.
3.3. Darabolás
További vágással a csíkokat már préselhető lapokká alakítják, amiket előkészítenek a vaskereszt magjának verésére.
3.4. Présgép
A negatív formák már mindkét géphez oda vannak helyezve. A másodosztályú vaskereszt magja kétoldalas, az első osztályú vaskereszté sima hátoldalú. Minden magot duplán vernek a kívánt mélység eléréséhez.
A fotón vert vasmagok tucatja láthatóak, jól megfigyelhetjük a szerszámot is a présgépben.
3.5. Felületkezelés
A bal oldali képen a vasmagok mattítása látható. A mattítást festés előtt végzik azért hogy teljesen egyenletes felületet kapjanak.
A jobb oldali képen a vasmagot fekete lakkal szórják ami egy ellenálló félig fényes bevonatot képez.
3.6. Kemence
Következő lépésként a szórt festéket gázkemencében ráégetik (rásütik) a vasmagra, amely eljárás garantálja a felület tartósságát.
4.1 A keret
A keretet egy 0,6mm vastag lapból vágják melynek összetétele nikkel(18%),cink(18%) és réz(64%) ötvözete, az úgynevezett „német ezüst”. A nikkel nagyobb keménységet biztosít és kevésbé hajlamos a korrózióra.
4.2. Préselés
Jól látható a szerszám, melyre a lemezt helyezik. A gép cm²-ként 200 tonna nyomást képes kifejteni.
A legyártott darabszám a kép közepén levő számlálón látható, a szakember a préselt terméket eltávolítja a verőtőből.
4.3. Perforáció
A perforáció folyamatához a Schuler cég által gyártott excenteres préseket használják áttétel útján. A Schuler vállalat jelenleg is vezető szerepet tölt be a présgépek gyártásában.
4.4. Excentrikus présgép
Munkák az excentrikus présgépen az elkészített vaskereszt keretekkel. A szükséges vágási szélességet kiszámítják a tényleges anyagvastagságból, annak kerületéből és a kiindulási anyag szilárdságából.
A bal oldali képen a külső forma kivágása látható. A jobb oldali képen a belső forma kivágása látható.
Balra vágott kereteket láthatunk a munkavállaló keze alatt, jobb oldalon a teljesen vágott keretek.
4.5. Az elkészült keretek
A felső képen: a keretlemez lyukasztás előtt és lyukasztás után
Az alsó képen: a keretek lyukasztás után
4.6. A súlytartó karika helye
A vaskereszt másod osztályának kereteit párba összeállítják és előkészítik a további feldolgozásra. A kereteket enyhén befúrják. Ha a súlytartó karikát közvetlenül a kerethez forrasztanák az érintkezési felület túl kicsi lenne. Emiatt hamarabb letörne, ezért a peremet be kell fúrni - akkor optimális ha a furat mélysége a súlytartó huzal átmérőjének fele.
4.7. A súlytartó karika felhelyezése
A súlytartó karikát pontosan a keret közepére helyezik. A forrasztóanyag alapos, egyenletes eloszlása feltétele annak, hogy a karika ne mozduljon ki a tengelyéből. A könnyebb központosítás érdekében meg kell jelölni a keret megfelelő forrasztási pontját.
5.1. Az összeszerelés
Az egyes elemek összeszerelése a keretekkel kezdődik, először ráillesztik belülre az ón forrasztó csíkokat.
5.2. A mag beillesztése
Az összepárosított keretekbe egy mag kerül beillesztésre. Jól láthatjuk hogy ekkor a szalagtartó karika még nincs rászerelve.
5.3. A forrasztás előkészítése
A forrasztandó terület ónfóliával van ellátva. Csipeszek (kapcsok) vannak rugóacélból a kereszt belseje felé mindegyik száron. A kép elején lévő keresztet forrasztó fogóban tartják.
1940 körül a gázzal történő forrasztási folyamatokat részesítették előnyben. A hőmérséklet ebben az esetben körülbelül 200 C° volt.
Megjegyzés: Az kapcsoknak valószínűleg volt egy másik funkciójuk is: hűtőbordaként funkcionáltak. A hűtőborda csökkenti az alkatrész hőmérsékletét azáltal, hogy elnyeli és elvezeti a hőt, így a forrasztott terület elég forróvá válik ahhoz hogy megolvassza az ónlapot miközben az alkatrész felülete hűvösebb marad.
5.4. A forrasztás
A mag a helyén, a keretek stabilan rögzítve vannak, kezdődik a forrasztás.
A gázfúvó (fúvócső) biztosítja a szükséges hőmérsékletet az anyag egyenletes melegítéséhez mindkét oldalon.
A kép bal oldalán levő nő a még az előző munkafolyamatot végzik, a jobb oldalon látható szakember összeilleszti és rögzíti a kereteket miután behelyezte a magokat, ezután átadja forrasztásra.
5.5. Szalagtartó karikák
A fotón a legyártott szalagtartó karikákat válogatják. Egy tüskére húzzák őket ahol tengelyirányú késsel elvágják. A nyitott gyűrűket összeszerelés után forrasztják össze amiknek pontosan egymással szemben kell lenniük.
A vaskereszt megkapja a szalagtartó karikát, a fotón már ennek összeforrasztását láthatjuk.
6.1. Végső simítások
A keresztkarok ívelt és egyenes részeit finoman kézzel lereszelik még a galvanizálási folyamat előtt.
A többi cégnél ezt a lépést gyorsan smirglikerékkel hajtották végre de a Deschler & Sohn-nál ez mindig kemény kézimunka volt.
6.2. Előkészülés a galvanizálásra
Horganyzás előtt a legnagyobb követelmény a tisztaság.
A fotón a galván előkészítő helyiséget látjuk ahol a vaskeresztet festik , öblítik (a kép bal oldalán) és zsírtalanítják, csak ez után lehet elkezdeni az eljárást.
6.3. Galvanizálás
Galvanizálással réz, ezüst, arany, króm, nikkel és ródium bevonatokat lehet készíteni, jelen esetben a legutóbbit alkalmazzák. A bevonandó tárgyat a bevonó fém sójának oldatába merítik. A vaskeresztek speciális kampókról lógnak bele ebbe az elegybe.
6.4. Szárítás
A bal oldali fotón gondos öblítés után a bevonattal ellátott részeket lógni hagyják száradásig. Ennek a lépésnek a kihagyása buborékok, hámlás vagy pórusok kialakulását idézi elő a horganyzott részek vékony felületi rétegében.
A jobb oldali fotó egy másik módszert mutat be: centrifugális erővel szárítják. E módszer alkalmazásakor a vaskereszteket a drótrácsokra szerelik fel.
6.5. Kiemelés
A vaskereszt másodosztályát a szárítóból való kivételt követően üvegszálas kefével kézzel megmunkálásra kerül. A cél az emelt területek hangsúlyozása. A kefék bal oldalon jól láthatók.
6.6. Gépi polírozás
A matt fény elérése érdekében a vaskereszt keretét forgó kefékkel csiszolják.
A forgókefe matt fehérre "karcolja" a keretet, amint azt a vaskereszt gyártásának műszaki szabályai előírják. A fotókon zsírtalanító fürdő is látható a kefék alatt. A védőburkolat felett látható a polírozásból származó por elszívója.
6.7. Kézi polírozás
A kézi polírozás az optikai szépítés utolsó folyamata. A vaskereszt peremét (élét) élező szerszámmal (kés) és hematittal munkálják meg. Ezután a felülete különleges jellegzetes csillogást kap.
6.8. A mag szórása
A fekete vasmag szórását kizárólag optikai díszítés céljából végzik. A szórást sablon fölött csinálják amely jól látható a lélegző (perforált) fémháló bal oldalán. Ezzel elkerülhető a védőlakk felhalmozódása. A Vaskereszt ezt követően 80 ° C-on szárad.
7.1. A végtermék ellenőrzése
Az utolsó lépés csomagolás előtt: a végterméket aprólékosan ellenőrzik erős hangsúlyt fektetve a hibátlanságra és tökéletes kivitelezésre.
A fotón Heinrich Kainz cégtulajdonos látható.
7.2. Csomagolás
A vaskereszt másodosztálya szalaggal együtt a tasakjába kerül.
A tasakon a következő felirat van:
Vaskereszt 2. osztály 1939 / Eisernes Kreuz 2. Klasse 1939
Az előtérben vágott szalagok láthatók. Ezeket először a berlini Carl Knobloch cég , később a Münchner Bandweberei Carl Loy szállította.
A kép bal oldalán látható hogy a kereszteket egyesével kis papírba csomagolják és csak ez után kerül bele a zacskóba.
7.3. Utolsó ellenőrzés a csomagolóasztalon
Ismét egy csomagolás folyamata közben készült fénykép, ezen látható, hogy keresztet még egyszer gondosan átvizsgálják.
Ez az alapszabály is nagyszerűvé tette a Deschler & Sohn nevet.
7.4. A végtermék
És íme a végtermék:
Deschler & Sohn másodosztályú vaskereszt "körhármas" változata. (Korabeli katalógus fotó.)
7.5. Az elkészült, becsomagolt kereszt szinesben
Friss kép Bíró saját gyűjteményből a "körhármas" Deschler keresztről.
Friss kép saját gyűjteményből a normál Deschler keresztről.
