Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.
Menü
Ár:
74.990 Ft
Menny.:db
Termék címkék: Igazolvány

Német Zsoldkönyv - Soldbuch - 5. Fallschirmjäger Division - Normandia - Ardennek - Market Garden

Ár:
74.990 Ft
Jelölje be azokat a kiegészítő termékeket, amiket még a kosárba szeretne tenni!
Eredetiséget Igazoló Vizsgálati Lap - Termékhez Eredetiséget Igazoló Vizsgálati Lap - Termékhez
0 Ft
Menny.:db
Cikkszám: 2WW930
Szállítási díj: 2.650 Ft
Várható szállítás: 2024. február 27.
Elérhetőség: Elkelt

Leírás

Erősen viselt állapotú zsoldkönyv sok bejegyzéssel. Több lapja hiányos, de remek dokumentum, amelyben jelentős 1944-es és 1945-ös eseményekhez köthető történet is kapcsolódik.

A könyv néhai tulajdonosa egy Gerhard Vossen nevű ejtőernyős. Az azonosító okmány 1944 februárjában kapja első bejegyzését, amely szerint 1944. március 10-ig a Hauptuntersuchung stelle Generalkommando XI Fliegerkorps kötelékében teljesít szolgálatot Vossen. (Az egységet április 3-án átnevezik 1. Falsschirmarmee-ra.)

1944. március 15. és április 11. között áthelyezik Vossent a Fallschirmjäger Ersatz und Ausbildung Regiment 2. kötelékébe, amely állomáshelye Arsleben és Wittstock volt. Április 16-án már a Naschubkompanie der 5. Fallschirmjäger Division bejegyzését olvashatjuk. Utóbbi a franciaországi Rheims városában felállítás alatt álló hadosztály ellátó egysége.

A normandiai partraszállást követően a még nem teljes harcértékű hadosztály elemeit apránként vezénylik a front irányába. A motorizált szállítási kapacitás hiánya, a szűntelen szövetséges légitámadások és az egyre erősödő francia szabotázs és partizántevékenység miatt nagyon lassan haladtak nyugati irányba, hiszen az utak és vasutak is katasztrofális állapotban voltak.

Érkezésüket követően azonnal bevetették a hadosztály részeit más csapattestek alá rendelve St. Lo, Maringy, Carentan Percy, Villedieu és Avranches térségekben. Július 25-ére a Fallschirmjäger-Regiment 14. és kiegészítő egységei majdnem teljesen megsemmisültek. Július 31-én a 5. Fallschirmjäger Division és a 77. Infanterie-Division maradványai ellentámadásba lendülnek Avranches irányában, amelyet aznap foglalnak el a szövetségesek, de minden erőfeszítés ellenére hatalmas veszteségek árán visszavonulni kényszerülnek Lavalle-n keresztül La Mans térségébe. (Természetesen nem csak ők, hanem a szövetséges védők sem úszták meg kevesebbel.)

A hadosztály, vagyis ami legalábbis megmaradt belőle kivonják a frontról Cologne térségébe, ahogy a feltöltés mellett pihenőidőt is kapnak. Itt tartózkodásuk idején zajlik le a szövetségesek Market Garden fedőnevű akciója, amely során az egységet Nijmegen városától délkeleti irányba vezénylik, ahol az amerikai ejtőernyősökkel szemben kellett helyt állniuk (82nd United States Airborne Division).

Novemberben a még mindig hiányos hadosztály Bitburg-Oberweis-Sülm zónában Eifel térségében állomásozik azzal a céllal, hogy részt vállaljanak az ardenneki offenzívában. December elején a Fallschirm-Panzerjäger-Abteilung 5. és más, a környezetükben lévő egységek az összes működőképes járművüket elveszítették egy szövetséges légitámadás során. Ettől függetlenül a hadosztály Walhausen, Putscheid, Nachtmanderscheid és Walsdorf térségében felvette a pozícióját és feladatuk volt, hogy a 5. Panzerarmee déli szárnyát biztosítsák.

December 16-án a hadosztály a 352. Volksgrenadier-Division kötelékében előre nyomult a Diekirch-Hosingen vonalon. A következő napokban elfoglalták Putscheid, Weiler, Walsdorf, Kautenbach, Doncolz településket. A támadás célja, hogy elvágja a Bastogne-Arlon útvonalat. December 22-ére a hadosztály veszteségei túlságosan súlyosak voltak, így védekezésbe mentek át Vaux-les-Rosiéres-Martelingen-Bigonville-Arsdorf-Hiederscheid vonalon. Ekkor a hadosztály jobb szárnyán a 26. Volksgrenadier-Division helyezkedik el.

December 23 és 25 között a szövetségesek nagy erejű támadásba mennek át, hogy tehermentesítse Bastogne-t. Mivel a hadosztály ekkor közel 40 kilométeres arcvonalat volt kénytelen védeni, nem tudta megfelelően tartani magát és vissza kellett vonuljon Hotte, Strainchamps, Martelingen, Titange és Bigonville településeken keresztül, amely során szinte az összes nehézfegyverzetét elveszítette, vagy hátrahagyta. Ezután 26-a és 28-a után ismét erőteljes szövetséges lökésekkel kellett szembenézzen az egység, amely során az északi szárnyuk összeomlott. A bekerítést elkerülendő visszavonultak a Villers-la-bonne-Eau-Harlagne-Bavigne-Nothum védelmi állásokba, ahol egészen 1945. január 7-ig tartózkodtak.

A viszonylag nyugalmas időszak azonban nem tartott sokáig, hiszen a szövetségesek újabb támadást indítottak a Bras-Doncols-Nothum vonalon. Utóbbi során a hadosztály nagy része bekerítésre- és megsemmisítésre került. A megmaradt elemek kevésbé szervezett módon harccsoportokba szerveződve hátráltak Wiltz és Düren irányába.

A megtizedelt hadosztály 1945 februárja és márciusa között Wilwerath-Gondenberg-Olcheim védelmi vonalon rendezkedik be. Az ezt követő időszak amerikai támadásai azonban bekerítik és a Rajna nyugati partjához szorítják a hadosztályt és annak nagy többségét megsemmisítik, a túlélők pedig fogságba esnek. A szárnyakon elhelyezkedő egységek maradéka Werningerode térségébe szorul, ahol majd megadják magukat április közepén a szövetséges csapatoknak.

A zsoldkönyv számos egyéb bejegyzést is tartalmaz. Láthatunk benne két bejegyzést előléptetésről, valamint több, felszerelésre utaló bejegyzést is. A hadifogolyszáma 1035485 volt, de a fogságba esés dátuma nem került feljegyzésre.

 


 

 

Rövid háttértörténet:

A sorkatonaság 1935-ös ismételt bevezetését követően a német főparancsnokság (OKW - Oberkommando der Wehrmacht) a toborzó irodák rendszerén keresztül szervezi meg (Wherersatzdienststelle). A kiválasztásra kerülőket a regionális toborzó irodákhoz irányították, ahol megkapták katonai igazolványukat (Wehrpass). Utóbbi nem egyenlő a zsoldkönyvvel, mivel azt aktív szolgálatteljesítés esetében töltik ki és adják át. A katonai igazolvány tartalmazza a toborzási és személyi adatokat, körzetet, képzettséget, katonai előéletet, kitüntetéseket, és egyéb adatokat amelyek alapjául az adott illető személyi kartonja szolgáltatta a hiteles adatokat. Ahogy a zsoldkönyv, úgy a katonai igazolvány is személyi azonosításra szolgáló dokumentum volt. Fontos, hogy behívását követően a katonai igazolványt le kellett adni. Haláleset esetében a zsoldkönyv visszakerült a regionális toborzó irodához, a családnak, legközelebbi hozzátartozónak pedig postán kiküldték a katonai igazolványt. Utóbbit frissítették ekkor az aktuális, legutolsó adatokkal, a halál okával, több esetben a helyszínnel, ahol az elhunytat eltemették.

A szabályozások a zsoldkönyvekkel kapcsolatban igen szigorúak voltak. A katonának kötelessége volt rendvédelmi és magasabb rendfokozatú személyeknek azt haladéktalanul bemutatni ellenőrzés céljából, akiknek kötelessége volt azt az ellenőrzést követően azonnal visszaadni a katonának, aki nem veszíthette szem elől igazolványát. Az egyetlen lehetőség, amikor a katonától elvehették azt, ha letartóztatásra került.

Fontos tudni, hogy 1943 előtt a szárazföldi haderő (Heer), légierő (Luftwaffe), Védőosztag (Schutzstaffel) egységeinél nem volt kötelező a fénykép használata, kivéve a haditengerészet (Kriegsmarine) esetében, ahol már 1941-től kötelező elem volt. (Utóbbi csak szabályozás szintjén létezik, hiszen a háború végéig találkozhatunk olyan dokumentumokkal, ahol fotó nem került be a zsoldkönyvekbe, még nyoma sem látható.)
 

A zsoldkönyvek nagy többsége Metten & Co. cég berlini gyártmánya, amely a III. Birodalom fő beszállítója volt. Ezzel találkozhatunk tehát a leggyakrabban.

Paraméterek

Ország Németország
Időszak II. Világháború
Típus Igazolvány