Leírás
Normál állapotú zsoldkönyv sok bejegyzéssel. Lapjai kijárnak és gerincét javították, amelyhez egy angol-német szótárból. Ez utóbbi minden bizonnyal korabeli javítás!
- Egységek hiánytalanul vezetve 1941-től egészen 1944-ig.
- Jól dekorált, hiszen kiérdemelte a Keleti Hadjárat medált (Medaille Winterschlacht Im Osten), a Háborús Érdemkereszt 2. osztályának kardos változatát (Kriegsverdienstkreuz 2. Klasse mit Schwertern) is.
- A borító 1944-es bejegyzése szerint az egység specialistája volt, aki csak engedéllyel volt áthelyezhető máshová.
Rövid háttértörténet:
A sorkatonaság 1935-ös ismételt bevezetését követően a német főparancsnokság (OKW - Oberkommando der Wehrmacht) a toborzó irodák rendszerén keresztül szervezi meg (Wherersatzdienststelle). A kiválasztásra kerülőket a regionális toborzó irodákhoz irányították, ahol megkapták katonai igazolványukat (Wehrpass). Utóbbi nem egyenlő a zsoldkönyvvel, mivel azt aktív szolgálatteljesítés esetében töltik ki és adják át. A katonai igazolvány tartalmazza a toborzási és személyi adatokat, körzetet, képzettséget, katonai előéletet, kitüntetéseket, és egyéb adatokat amelyek alapjául az adott illető személyi kartonja szolgáltatta a hiteles adatokat. Ahogy a zsoldkönyv, úgy a katonai igazolvány is személyi azonosításra szolgáló dokumentum volt. Fontos, hogy behívását követően a katonai igazolványt le kellett adni. Haláleset esetében a zsoldkönyv visszakerült a regionális toborzó irodához, a családnak, legközelebbi hozzátartozónak pedig postán kiküldték a katonai igazolványt. Utóbbit frissítették ekkor az aktuális, legutolsó adatokkal, a halál okával, több esetben a helyszínnel, ahol az elhunytat eltemették.
A szabályozások a zsoldkönyvekkel kapcsolatban igen szigorúak voltak. A katonának kötelessége volt rendvédelmi és magasabb rendfokozatú személyeknek azt haladéktalanul bemutatni ellenőrzés céljából, akiknek kötelessége volt azt az ellenőrzést követően azonnal visszaadni a katonának, aki nem veszíthette szem elől igazolványát. Az egyetlen lehetőség, amikor a katonától elvehették azt, ha letartóztatásra került.
Fontos tudni, hogy 1943 előtt a szárazföldi haderő (Heer), légierő (Luftwaffe), Védőosztag (Schutzstaffel) egységeinél nem volt kötelező a fénykép használata, kivéve a haditengerészet (Kriegsmarine) esetében, ahol már 1941-től kötelező elem volt. (Utóbbi csak szabályozás szintjén létezik, hiszen a háború végéig találkozhatunk olyan dokumentumokkal, ahol fotó nem került be a zsoldkönyvekbe, még nyoma sem látható.)
A zsoldkönyvek nagy többsége Metten & Co. cég berlini gyártmánya, amely a III. Birodalom fő beszállítója volt. Ezzel találkozhatunk tehát a leggyakrabban.
Paraméterek
| Ország | Németország |
| Időszak | II. Világháború |
| Típus | Igazolvány |
