Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.
Ön itt jár: > Kezdőlap >

A Wehrmacht söfőr jelvénye azaz a Kraftfahrbewährungsabzeichen

A Wehrmacht söfőr jelvénye azaz a Kraftfahrbewährungsabzeichen Egy méltatlanul elhanyagolt elismerés bemutatása következik a továbbiakban, amely ha még olykor közvetve is de szorosan összefügg a háború hadmozdulataival.

1942. október 23-án bevezetésre került egy új teljesítményrendszeren alapuló, kifejezetten sofőr szolgálatot teljesítő személyek számára alapított elismerés. Három fokozatban létezett (bronz, ezüst, arany). Az elismerés mind a Wehrmacht tagjai, mind olyan civilek számára egyaránt elérhető volt, akik a fegyveres erők részére teljesítettek különböző feladatokat. A kitüntetést a zubbony bal karjának alsó részén lehetett viselni. Az elismerés alátét posztója minden esetben illeszkedett az egyenruha színéhez. A tervező pedig az osztrák származású Jakob Werlin SS-Oberführer volt.

( Fotón az elismerés bronz fokozata szürkéskék Luftwaffe posztó alapon, eredeti papír hátlapjával.)

A kiérdemléshez szükséges feltételek a következők voltak:

- Szolgálatteljesítés 1940. december 01-től a következő területek valamelyikén: megszállt Jugoszlávia, megszállt Görögország, valamint Bulgária, illetve Románia. Ezek mellett még a háború előtti orosz határtól északra lévő területek, ide tartozott még Finnország, Norvégia és Lappföld, továbbá természetesen Afrika.

-Kimagasló, vagy kivételesen nehéz szolgálatteljesítés az előbb felsorolt területek valamelyikén. Alább pedig a bronz fokozat eléréséhez a kövező feltételek valamelyikének teljesülnie kellett. Motoros futárként 90 nap, felfegyverzett harcjármű sofőrjeként 120 nap, bármely egyéb feladatot ellátó gépjármű sofőrjeként 150 nap, ellátmányt szállító gépjármű sofőrjeként 165 nap, a Wehrmacht bármely más bevetési egységének szállító járműveinek sofőrjeként 185 nap feladatellátás volt szükséges.

Kiérdemelhették a Wehrmacht kötelékében szolgálatot teljesítő személyek, vagy mindazok a civilek, akik a hadsereggel kapcsolatos feladatokat láttak el, mint gépjárművezetők. Az elismerést kiérdemelhette minden a Wehrmacht kötelékében szolgálatot teljesítő külföldi, de Németországgal szövetséges államok katonái nem. Emellett az elismerés poszthumusz nem volt adományozható.

( Fotón az elismerés arany fokozata zöld Heer posztó alapon eredeti papír hátlapjával, adományozási tasakja mellett.)

A feltételekben többször is változtattak, a kezdetekhez képest kibővítették azokat.

1944.március 09-én történt az első, amely értelmében az 1943. június 01-től Szicília területén, 1943. július 01-től Szardínia és Korzika területén, 1943. augusztus 01-től Olaszország déli felében (Ancona – Piombino vonaltól délre), valamint 1943. szeptember 09-től Albánia területén szolgálatot teljesítő katonák számára is elérhető volt.

(Fotón a kitüntetés ezüst fokozatának 9mm-es miniatűr változata.)

A következő bővítésre 1944. május 16-án került sor, amikor is az 1944. február 01-től a Litvánia, Észtország és Lettország területén szolgálatot teljesítők is részesülhettek az elismerésben.

Az utolsó változtatás pedig 1944. szeptember 23-án lépett érvénybe, amely szerint az összes frontvonalban szolgálatot teljesítő személy általánosan kiérdemelhette a szolgálatteljesítés helyétől függetlenül.

(Fotón szállító egység katonájának azonosító cédulája, alapanyaga alumínium.)

Az feltételek és a kötelező szolgálati idő megkerülhető volt, amennyiben a katona extrém terepviszonyok között, vagy szintén extrém klimatikus viszonyoknak kitéve teljesítette a rábízott feladatokat. Továbbá kivételes tehetséggel és képességekkel rendelkezett a gépjárművek általános mechanikai ismeretét tekintve, esetleg szintén kivételes ügyességgel és hatékonysággal vezette azokat. Nem megfelelő magatartás esetén a kitüntetés azonnali hatállyal visszavonható volt.

Többször felreppent, hogy a páncélosok vezetői is részesülhettek a kitüntetésben, de leginkább őket a páncélos jelvény ezüst fokozatával jutalmazták.

(Fotón egy ezüst fokozatú jelvény látható hátlap és posztórész nélkül. Itt megfigyelhető a hátlapi szerelvényezés forrasztása.)

A Háború alatt összesen megközelítőleg 65.000 példány került kiosztásra. Alapanyagukat tekintve cink ötvözetből és vasból készültek különböző tónusú felületkezelésekkel.

(Fotón az elismerés helyes viselése látható.)



A viselési fotók forrása: ww.pinterest.com, illetve sa-kuva.fi fotóarchívum
A tárgyfotók saját képanyagból kerültek megosztásra.
A leíráshoz pedig a www.wehrmacht-awards.com és a www.lexikon-der-wehrmacht.de weblapok felülete volt felhasználva. (Hozzáférés ideje 2020.07.07.)

Tartalomhoz tartozó címkék: Németország